Cukorbetegség (diabetes mellitus)

A cukorbetegek előrehaladottabb érelmeszesedésben szenvednek szemben a nem cukorbeteg emberrel. Az előrehaladott érelmeszesedésért egy sor táplálkozási tényező is felelős. New York-i kutatók vizsgálták a táplálékokkal elfogyasztott káros – a táplálkozási lánc végén megjelenő – végtermékek hatását a különböző betegségekben. Kísérleti körülmények között ezek a végtermékek szív- és érrendszeri elváltozásokat idéznek elő és fokozzák az ebből eredő szövődmények kockázatát.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tovább>>>

Magas vérnyomás (hipertónia)

Felnőtteknél a hipertónia betegséget a 139 Hgmm feletti szisztolés és 89 Hgmm diasztolés artériás vérnyomásérték jellemzi. A hipertónia az egyik fő rizikófaktora (kockázati tényezője) a felnőttkori szív-ér rendszeri betegségeknek (szélütés, szívelégtelenség, szívroham, veseelégtelenség, perifériás verőérszűkület, látáskárosodás, halál).
A hipertóniát 5-10%-ban valamilyen betegség (pl. a veseartéria szűkülete) okozza. A kiváltó ok kezelése ebben az esetben a hipertónia csökkenéséhez vezet. Az esetek nagyobb részében a kiváltó ok nem ismert (esszenciális hipertónia).
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tovább>>>

Szívritmuszavar (arrhythmia)

A szabályostól eltérő szívverés a szívritmuszavar. Több különböző típusa és klinikai megjelenési formája ismert (a szívritmus számának, rendszerességének változása, rendellenes szívizom-összehúzódás stb.). A ritmuszavar a szívverés ütemének gyorsulásához (tachycardia) vagy lassulásához (bradycardia) vezethet, ami megváltoztatja a szívpumpa erejét.
A szívritmuszavar rendszerint már fennálló szívbetegségben jelentkezik, mint pl. az érelmeszesedés (atherosclerosis) talaján kialakuló oxigén hiányos (isémiás) szívbetegség, a hipertónia eredetű szívbetegség, a szívbillentyű-betegség. A gyógyszeres kezelés célja a szívritmuszavar normalizálása vagy a rendellenes szívverés visszatérésének megakadályozása.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tovább>>>

A vérzsírok

A fő vérzsírfajták a koleszterin (LDL és HDL) és a triglicerid. Az élete során legalább egyszer mindenkinek meg kell mérni a koleszterin-és triglicerid-szintjét és a meghatározást ötévente mindenképpen ismételni kell. Ha rizikófaktorok, családi hajlam, szívbetegség is fennáll, akkor a vérzsírok szintje gyakrabban - akár 3 havonta is - kontrollálandó.
A vérzsírok magas szinte (ún. hiperlipidémia) a koleszterin, a triglicerid vagy mindkettő rendellenesen magas szintje a vérben. Bár tünetmentes, mégis növeli bizonyos súlyos betegségek kockázatát: hajlamosít szívinfarktusra, érelmeszesedéssel járó betegségekre.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tovább>>>

A szénanátha

A szénanátha (allergiás orrgyulladás) az egyik leggyakoribb krónikus allergiás megbetegedés. A betegséggel járó tünetek jelentősen megkeseríthetik a betegek életét, de jó hír, hogy gyógyszeres kezeléssel, valamint bizonyos szabályok betartásával jelentősen enyhíteni lehet a panaszokat, és az allergiás betegek normális és produktív életet élhetnek.
Az allergiás reakciót leegyszerűsítve az immunrendszer "túlérzékenységének", fokozott reakciójának tekinthetjük bizonyos környezeti tényezőkkel, így például a pollenekkel szemben, amelyek az emberek többségében nem okoznak tüneteket. Míg normálisan az immunrendszer a különféle kórokozókkal (baktériumokkal, vírusokkal) szemben védi a szervezetet, az allergiás egyén esetében az immunrendszer az ártalmatlan polleneket is ártalmasként érzékeli, és megpróbálja elpusztítani azokat.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tovább>>>

Csontritkulás

Felmérések szerint minden harmadik 50 éven felüli nő, és minden nyolcadik 50 éven felüli férfi csontritkulásban szenved. Az öregedés azonban nem jár feltétlenül együtt az oszteoporózis kialakulásával. A csontritkulásban több csontot veszítünk, mint amennyi ugyanannyi idő alatt újraképződik. Ennek eredményeképpen a csontok meggyengülnek, ritkábbá, porózussá és törékennyé válnak. Mivel a csontvesztés nem látható és nem érezhető, a csontritkulás anélkül is kialakulhat, hogy tudomásunk lenne róla. Megfelelő kalciumbevitellel, rendszeres mozgással, tornával csontjaink egészségét sokáig megőrizhetjük, ez azonban nem minden esetben bizonyul elegendőnek; ilyenkor már gyógyszerek szedése is szükséges lehet.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tovább>>>